|
Harry Potter és a Művészetek éve
DusIda 2004.06.06. 18:01
 A Privet Drive 4. szám felett egy kisebb bagolycsapat röpködött körbe-körbe...
Harry Potter és a Művészetek éve
A Privet Drive 4. szám felett egy kisebb bagolycsapat röpködött körbe-körbe, majd eltűntek a kéményben. Odabent egy vékony, fekete hajú, zöld szemű kamaszfiú felpattant a vacsorájától, és megszabadította a baglyokat a levelektől. Ez a fiú egy tizenhat éves varázslónövendék volt a Roxfort boszorkány-, és varázslóképző szakiskolában, és Harry Potter volt a neve. Az asztal másik oldaláról nagybátyja, Vernon Dursley fújtatása hallatszott:
-Már megint baglyok! Pedig megfogadtam, hogy kidobom, mihelyst meglátok a közelben egy baglyot, de a drágalátos fenyegetőző barátai rámtámadtak! Miket nem képzel ez a kölyök!
-Teljesen igazad van, Vernon!- bólogatott felesége, a lóarcú Petúnia. De Harry már oda se figyelt, ugyanis a lépcsőn caplatott fel a küldeményekkel. Mikor felért, ledobta magát az ágyra, és olvasni kezdte. Először Ronét vette elő, amiben ez állt:
Szia Harry!
Boldog szülinapot! A muglik beijedtek, és nem piszkálnak, ugye? Holnap érted megy Tonks! Dumbledore megengedte, hogy az Odúba gyere! Igazán vár hogy csak ilyen kevés időre jöhetsz el! De ha Dumbledore azt mondja hogy nem, akkor nem lehet semmit se tenni. Na, mindegy. Akkor holnap délután találkozunk. Az ajándékodat ott adom át.
Hello,
Ron
Vajon mi lehet az? Úgy tűnik Hermione is ott ajándékozza meg, mert tőle is csak levelet kapott. Harry azért boldogan nyittotta ki Hermione borítékát.
Szia Harry,
boldog születésnapot! Gondolom Ron már mindent elmesélt holnappal kapcsolatban. A vele közös meglepetést az Odúban kapod meg, jó? Addig is:
Szervusz:
Hermione
U.i.: Ugye tanultál? Nem írom meg helyetted a bűbájtan dolgozatot, és a mágiatörténet esszét sem! Ronnal már civakodtunk emiatt.
Harry a fejét csóválva, de azért vigyorogva tette félre a levelet, és Hagridét is elolvasta:
Kedves Harry!
A muglik jól bánnak veled? Remélem igen. Boldog születésnapot!
Hagrid
U.i.: az ajándékod szelíd, de egy mugli se lássa meg! Mindenféleképp néz bele a Legendás lények gondozása tankönyvedbe. A borítékon tértágító-, és lélegeztető bűbáj is van.
Harry kibontotta Hagrid másik levelét, és abból egy foltos kneazle nézett ki rá. Nyávogott egyet, megrázogatta nagy füleit, és kiugrott a borítékból. Harry belevetette magát a Legendás lények gondozása, és megfigyelése tankönyvbe, és áttanulmányozta a kneazle fejezetet.Végül elnevezte Kitty-nek a kis állatot.
-Kitty,gyere ide!-szólította Harry. A kneazle egy kicsi gondolkodás után feltartott oroszlánfarokkal futott felé.-Jól van, okos vagy-simogatta meg Kitty buksiját. A házikedvenc újra nyávogott.
-Éhes vagy? Hozok valamit ezektől az undokoktól!-azzal letette a földre az állatkát, és lefutott a lépcsőn. Eldugott a zsebébe néhány falatot, majd Vernon bácsihoz fordult:
-Khm-khm...Vernon bácsi?-mordulás volt a válasz- Holnap értem jön egy boszorkány. Már találkoztatok vele a King's Crosson. Tehát holnap elmegyek, és valószínű, hogy Tonks majd a szobámba érkezik meg, ezért már most elbúcsúzok.
-Jól van...menjél! Ne is lássalak jövő nyárig!-Dudley kuncogott Harry arckifejezésén, mire Harry kicsit mérgesen hagyta el a nappalit. Mikor felért és megetette Kittyt, beröppent a nyitott ablakon egy minisztériumi bagoly, és leült Hedvig mellé, aki rosszallóan nézett a betolakodóra.
-Mit akarhatnak, nem csináltam semmit!-mormogta az orra alatt Harry, és kinyitotta a levelet. Szerencsére csak egy 'kneazle-tartási jog' papír volt. Mindenféle dolgot ki kellett töltenie. Mikor végzett, odalépett az idegen bagolyhoz, és visszaküldte a - most már kitöltött- okmányt a Mágiaügyi Minisztériumba.
-Jó éjszakát Kitty-ásított Harry, és azzal a gondolattal aludt el, hogy holnap az Odúban fog lefeküdni.
*
Reggel arra ébredt, hogy valami lezuhan a szobában. Kinyitotta a szemét, és napsugár vakított bele.Aztán egy vidám hangot hallott a füle mellet:
-Hé, Harry! Te még ilyenkor lustizol? Irigylem a jó dolgodat!-nevetgélt Tonks
-Hány óra van?
-Dél, Harry! Összepakoltál?
-Nem...légyszi' segíts!
-Oks. Pakolás!-miközben Harry felöltözött, Tonks elfordult, és dérrel-dúrral pakolgatni kezdett.- Készen volnék! Felöltöztél?
-Igen...-szólt Harry némileg felfrissülve-Akkor megyünk?
-Persze! Mondjuk...legyen ez a zseblámpa a zsupszkulcs, amit úgyis levertem...Teleportus! Akkor háromra!
-Jó.
-Egy..keeetőő hááárom!-Harry a köldöke táján érezte az ismerős rántást, és a színes forgatag elnyelte őket.
Az Odúban landoltak. Kitty kiugrott Harry kezei közül, és Csámpással ismerkedni kezdett. Mrs. Weasley felsegítette Harryt és Tonkst. Ginny rámosolygott Harryre aki boldogan viszonozta, majd felszóltak az emeletre Ronéknak. Erre olyan rémes dobogás hallatszott, hogy majdnem leszakadt a lépcső, ugyanis Ron és Hermione vágtattak le hozzájuk.
-Jaj, Harry, ez tök jó, hogy vagy? Olyan kár hogy csak erre az utólsó napokra tudtál jönni! De legalább nem maradtál hírek nélkül. A Próféta szerencsére lekattant rólad. Nagyon hiányoztál! Gyere, nézd meg az ajándékot!-ugrott Harry nyakába Hermione
-Hermione! Mindjárt megfojtod szegényt…nézd meg az ajándékot, tényleg!-nevetett Ron
-Mit húztok mint a pukkantós bonbont?-csóválta a fejét vigyorogva Harry
-Majd meglátod!-szólt Ginny, és felvágtattak a lépcsőn Fredékhez-Itt van náluk. Ötünk ajándéka…
Beléptek az ikrek szobájába, akik éppen egy kis csomagot tettek le az asztalra.
-Ez az?-vonta föl a szemöldökét Harry.-Ezt levélben is el lehet küldeni!
-Ne becsüld le, nagyon hasznos!Csak nem akartuk hog a muglik meglássák, mert elég feltűnő.-nézett rá komolyan Hermione
-Vicces is meg hasznos is-bólogatott Ron és Ginny
-Most már nagyon érdekel!
-Akkor bontsd ki!-biztatta George. Harry kinyitotta. Egy világoskék 'labdacs' ült benne. Két nagy szeme, egy orra és mosolygós szája volt. Kipattogott a kis dobozból, és Harry vállára telepedett.
-Mi ez?-nézett a többiekre Harry
-Egy izé...Sajna mi se tudjuk hogy mi, mert mi találtuk fel. Azt se tudjuk, hogy fiú vagy lány.-magyarázta Fred - Majd Hermione elmagyarázza mire jó.
-Mindent én mi?!-nézett a plafonra Hermione - Na mindegy. Szóval mindegyikünk rakott bele egy kis ötletet, amit hasznosnak találunk. Ginny azt rakta bele, hogy tudjon főzni-mosni-takarítani, én azt, hogy figyelmeztessen a veszélyre, Georgék azt, hogy puskázhass lebukás nélkül-itt rosszallóan az ikrek felé tekintett - Ron pedig egy kis viccet tanított be neki.
-Mit?-nézett kérdőn Ronra Harry
-Azt, hogy bárkit tudjon utánozni, akit már látott.-vigyorgott Ron
-Anyát például olyan élethűen utánozza, hogy az nem igaz!-nevetett Fred
- Közben takarít, és szid minket, hogy milyen megátalkodottak vagyunk.- röhögött George is.
-Mi legyen neve?-kérdezte Harry
-Már van neki, Daesy-mosolygott Ginny Harryre, mire a fiú gyomra liftezni kezdett. Csak nem? A fiú hálásan visszanevetett, és elfogadta a Daesy nevet.
*
Reggel arra ébredtek hogy Mrs. Weasley becsörtet a szobába, és keltegeti őket:
-Ébresztő, Ron! Kelj ki az ágyból, álomszuszék!
Aztán Harryhez fordult:
-Szép jó reggelt, Harry drágám! Gyorsan gyere, nehogy kihűjön a pirítós!-Harry erre kipattant az ágyból, felrakta szemüvegét a orrára, felkapta Kitty-t, és elindultak lefele Ronnal. Hermione a konyhában majdnem hátraesett mikor a furcsa kis állatot Harry kezében.
-Atyaég Harry? Honnan van kneazle-d?
-Nem kell úgy parázni! Hagrid szülinapi ajándéka, és hogy biztos legyél Kitty tisztaságában: Csámpással már összehaverkodtak.
-Oh, akkor minden rendben. Csámpásban is van egy kis kneazle-vér, mivel megismeri a rossz embereket, és príma tájékozodóképessége van.
-Télleg, Pettigrew-t is kiszúrta egyből!- derült fel Ron arca.- És így lett baglyom Siriustól..-Ron itt rámeredt Harryre, akin gyökeres változás ment végbe. Még mindig fájlalta keresztapja elveszítését. Ginny próbálta felvidítani, és sikerült is neki, Harry néhány percen belül nevetett, ugyanis Daesy az egész Weasley családot bemutatta, aztán Harryt és Hermionét, meg a többi Rend-tagot is eljátszotta. Éppen Mordon hatalmas kék szemét pörgette, mikor az igazi Rémszem Mordon belépett az ajtón. Gyanakodva méregette a hasonmását, aki egy másodpercen belül visszavette eredeti labdacs alakját, és szégyenkezve nézett Mordonra. Az öreg auror torz arca mosolyra fordult, és tájékoztatta Harryéket, hogy biztonsági okokból házhoz küldik a roxforti tankönyveket és felszereleséket.
-Legalább az sem okoz plusz gondot, hogy eljussunk az Abszol útra- nézett körül elégedetten Mrs. Weasley.- Épp elég gond lesz a Roxfort Expresszhez kijutnunk. Jut eszembe: Összepakoltatok már? Holnap indultok.
-Egeeen...anya...-bólogatott Ginny, majd felvette az ölébe Kitty-t.- Harry, ugye ez a tied? Nagyon aranyos! Bizti valami vagány neve van, például Lizy, Lotty, Fanny, vagy Kitty?
-Igen, Kitty!-nevetett Harry
-Én is nagyon szerettem volna kneazle-t vagy crup-ot, de a Roxfortba nem vihetném el. Ezért kaptam egy baglyot.
-Igen? Mi a neve?
-Egy macskabagoly, és Leo a neve. A görög varázsló, Leonidas után neveztem el.
-Leonidas mágus volt? Nem is tudtam. A muglik úgy ismerik:'a nagy görög hadvezér'
-Tévednek...na mindegy...nincs kedved kijönni a kertbe? Most volt éppen törpementesítve a kert. Nevetséges, hogy féltek Daesytől! Nem is kellett dobni őket, maguktól elfutottak. Csámpás és a baglyok túl sok volt nekik így is.
-Ginny? Nem lenne jó, hogyha közös lenne Kitty? Odaadnák Hagridnak, és közösen látogatnánk őt!-mondta Harry később, a kerti padon ücsörögve.
-Biztos nem gond? Jaj, Harry, de jó!-és a nyakába ugrott, amitől Harry totál vörös lett.
-Öööö...tuti, nem gond-tért magához pár másodperc múlva.
-Akkor jó. Képzeld, Csikócsőr visszakerülhetett Hagridhoz! Láttad volna Hagridot, hogy odavolt!-mosolygott Ginny az emléken. Harry elképzelte a jelenetet. A fejében hallotta Hagrid hangját: Gyere-gyere Csikó! Jaj,de jó, végre itthon vagy! Erre Harry is elmosolyodott.
-Várom már a holnapot! Hiányzik a jó öreg Roxfort!-ábrándozott Ginny
-Nekem is! Nem lenne majd kedved eljönni egy éjszakai túrára a kastélyban?
-Hááát...Frics, az a drága, vagy az átkozott Mrs. Norris tuti észrevenne...
-Van láthatatlanná tévő köpönyegem!
-Oh! Télleg? Akkor jó! Éjjel tök érdekes a kastély.
-Szerintem menjünk be pakolni, mert anyukád mérges lesz.
-Aha...mehetünk.-bólogatott Ginny. Most már egyikük sem volt zavarban, mindenféléről beszélgettek. Észre sem vették a száguldozó Daesyt, és Ronékat. Vidáman tereferélve mentek fel a lépcsőn, majd a harmadik pihenőnél Ginny elköszönt Harrytől, aki még két lépcsőfordulót tett meg, hogy felérjen a 'Ronald-rezidencia' ajtajához. Ép hogy becsukta, Ron már be is rohant az ajtón.
-Nem lenne kedved kviddicsezni?-zihálta
-Oks, majd később bepakolok!-nevetett Harry, és felkapta a Tűzvillámát, Ron pedig a Jól- Sep-R 11-ét.
-Hermione is belép a csapatba, kapott egy Nimbusz 2003-at. A mázlista! Habár rebesgetnek valamit egy még újabb seprűről, a Gömbvillámról...na majd meglátjuk! Ginny mint mondta hajtó lesz, és így már csak egy hajtót és két terelőt kell keresni a Griffendél kviddicscsapatába!
-Az tök jó!
-De most beáll Fred és George terelőnek. Most érkezett meg néhány gyerek a szomszéd városból, St. Ryta-ból, ők is varázslók. Meg lesz a csapat!
-Oks! Ők is Roxfortosok?
-Nem egy amerikai szakkolégiumba járnak. Valahol Floridában...
-Hűha. Egész évben csak nyaralnak. De én a telet is szeretem. Furcsa lenne fürdögatyában karácsonyozni...
-És közben a híres gyerekdalt hallgatni, asszem valami ilyen: Hull a selymes fehér hó, jöjj el hozzánk szélapó...nem igzán ismerem, mert mugli dal.
-Nem, nem, valami hasonló, de nem egészen ez...különben is, ez most mindegy!
-Jó, rohajunk!-azzal levágtattak, és Harry összehaverkodott Smith-ékkel, de leginkább Gerry Smith-szel. Megbeszélték, hogy levelezni fognak. Miután Smith-ék visszamentek St. Ryta-ba, Harryék farkaséhesen ültek le vacsizni, mert csak két pirítóst ebédeltek. Mrs. Weasley hatalmas lakomával búcsúztatta a tanulókat. Isteni párolt zöldségek, levesek, húsok kerültek fel az asztalra. Miután az éhes társaság megette a főételeket, tejszínhabos kakaót és diós sütit ettek. Degeszre tömött pocakkal feküdtek le, de Harry még egy kis időt arra is szorított, hogy néhány szétszórt cuccát behajigálja a ládájába. Úgy aludt el hogy belefúrta a fejét a párnájába, és Ginnyre gondolt.
*
Harry éjszaka közepén felriadt. Már megint a Siriusos álma volt, amit szinte kétnaponta újra átélt. Látta beesni a függöny mögé, és hallotta Voldemort vérfagyasztó hangját: A következő te leszel, Potter! Itt ébredt fel. Valami szorította a torkát, de nagy nehezen újra el tudott aludni. Legközelebb a baglyokra, és a padlásszellem hangoskodására kelt fel. Reggeli közben Harry és Hermione kiselőadást tartott a mobiltelefonról és a discmanről. Mr. Weasley lelkesen halgatta. Hamar megreggeliztek, és indultak. Kivételesen most elég szervezett volt az indulás, mert Daesy sokat segített nekik.
-Most hogy van egy autónk, így nagyon hamar kiérünk a pályaudvarra - magyarázta Mrs. Weasley, és beterelte őket a tértágított Peugeot-ba. Tényleg: perceken belül ott voltak a King's Crosson.
-Hármasával menjetek!-mondta Mr. Weasley- Először Harry, Ginny és Molly, majd Ron Hermione és én.
-Ti pedig-szólt Mrs. Weasley Fredéknek-beviszitek Harryék ládáit, rendben?
-Igen- feleték kórusban. Mikor már mindenki fent ült a vonaton, kihajoltak az ablakon, és elbúcsúztak a Weasley házaspártól és Georgéktól. Ginny elment Laura Lovegooddal, Luna hugával. Robbantós snapliztak. Éppen az ötödik játszmánál tartottak, mikor egy lány lépett be a kupé ajtaján. Mézszőke haja, zöld szemei, és magas alkata volt. A hátán egy nevekkel és rajzokkal dekorált menő hátizsák volt, a lábán tornacipő, és sötétszürke talárja volt.
-Oh, nem gond, hogy ideülök? Minden fülke egy kész heringesdoboz, de itt csak hárman vagytok.
-Nem gond, gyere. Melyik házban vagy?
-Öhm... hát tudjátok, pont ez az! Most jöttem át a Roxfortba, mert eddig a Magyar Mágusképzőbe jártam, a Nádor utca 12.-be, a Ceu-ba. Persze nem egy mugli egytem. Az apukám angol, anyukám magyar. Otthon mindig angolul beszélünk. Apukámnak honvágya volt, mi meg szerettünk volna világot látni, így sajna ott kellett hagynom a barátnőmet, és egyben unokatestvéremet, Idát. Egyébként Aileen Rose vagyok, és ti?
-Én Hermione Gran...de mi már találkoztunk Farnciaországban Aileen!
-Ja, télleg! Sokat változtál azóta!
-Te is! Hogy lehet hogy szőke a hajad, hiszen fekete volt…ezért nem ismertelek meg.
-Metamorfmágus vagyok.
-Hű! Bemutatod?-kérdezte Ron izgatottan
-Persze, de aztán mondjátok meg a neveteket, srácok!-azzal átvátozott egy felnőtt nővé. Aztán egy kissráccá, majd egy deszkás tizenéves lánnyá, és újra Aileen lett.
-Azta! Én Ron Weasley vagyok.
-Én meg Harry Potter.
-Örülök. Elmesélnétek mi hogyan folyik itt?
-Persze!-és felvátva magyaráztak. Ócsárolták a Mardekárt, és beszéltek a tanárokról, diákokról.
-Majd a Roxfortban mindannyiukat látod!
-Remélem a Griffendélbe kerülök!
-Mi is! Hogy állsz a kviddiccsel?
-Benne voltam a magyar ifjusági válogatottban, mint hajtó.
-Légyszi’ állj be a csapatba! Pont nincs egy hajtónk. Egy terelő is kéne.
-A nővérem terelő volt a csapatban! Ha megérkezik, majd biztos szívesen beáll. Ha egyáltalán Griffendélesek leszünk. Az öcsém meg most ötödéves. Nagyon remélem hogy egy házban leszünk.
-Biztos együtt lesztek!-nyugtatta Harry Aileent. Még egy csomó ideig beszélgettek, és észre sem vették, hogy mennyire telik az idő. A vonat egy zöttyenéssel megállt.
-Itt vagyunk?- Aileen tiszta zöld lett.
-Jaj, ne izgulj! Biztos velünk jársz majd együtt.
-Hát remélem! Most pedig megyek az elsősökhöz, McGalagony professzor a felvételi vizsgámon azt mondta, hogy évkezdetkor menjek oda valamilyen Hagridhoz, és az elsősökkel együtt vonuljak be a kastélyba. Ahogy elmondtátok, nem vészes, habár a Szivek kulcsával, amivel a magyar iskolámban osztották be a gólyákat, azzal valamivel egyszerűbb volt bánni… Na sietek!
-Szorítunk!
-Hajrá!-vágta hátba Ron. Aileen most már biztosabb léptekkel indult el, és beült egy csónakba. Mellette az öccse ült, és néhány elsős csöppség. Harryék beültek egy thesztrálos fiákerbe, majd megérkeztek a Roxfortnál. Beléptek a bejárati csarnokba, majd a Nagyterembe. Nem sokkal később befutottak a leendő elsősök, Aileen és az öcsi.
-Mint látják, most nem csak az elsőéves csapatot, hanem két új diákot is beosztunk: Aileen Rose kisasszonyt, és David Roset. Aileen Rose most lesz hatodikos, David Rose pedig ötödikes. Fáradjon ide, kedves Rose kisasszony!-mondta McGalagony. Aileen kicsit félős mosollyal az arcán ült le a sámlira, és húzta fel a fejére a süveget. Az néhány másodperc múlva így kiáltott:
-GRIFFENDÉL!-erre Aileen vigyorogva átadta öccsének a Teszlek süveget, aki visszabólintott, bár szegény Dave elég falfehér volt. Aileen leült a számára foglalt helyen és csendben figyelete Davet. Szerencsére ő is Griffendéles lett! Aileen tapsolt a leghangosabban, és integetett az öccsének.
-Jaj, Dave, de jó! Nagyon izgultam! Szerintem Anne is idekerül.
-Igen, ő tuti! Ha nem gond, én most odamegyek az újdonsült haverjaimhoz!
-Dehogy…hello!
-Hello!-az étkezés csendben telt, egyedül Neville magyarázott Seamusnak a Mimbulus Mimbeltoniájáról. Ha Neville lerak elé egy könyvet, felolvas neki, és ha letesz mellé egy kannát, akkor saját magát locsolja meg. Hermione, miután jóllakot, mindenkit bemutatott, akiről beszéltek Aileennek a vonaton. Aileen mindent megjegyzett, később pedig vidáman magyarázott a saját iskolájáról és a kalandjairól. Az igaz, hogy végig kitünő volt, de hatalmas csínytevő is volt egyben: minden története vicces, és érdekes volt. A vidám anekdotáknak Dumbledore vetett véget, mikor felállt, és így szólt:
-Most pedig, hogy mindenki teletömte a gyomrát, ezért úgy gondolom szeretnétek pihenni. Takarodó!-erre a diákok vidáman csevegve kivonultak a teremből a klubhelységeik felé. Ott Aileenre vetették magukat a Griffendélesek, és kérdezgették, beszélgettek vele. Aileen mindenre készségesen válaszolt, majd nagyon fáradtan bejelentette hogy lefekszik aludni. Harryék is így döntöttek, felmentek a hálótermükbe, és aludtak.
*
Harry most szerencsére nem álmodott rosszat, mert sikeresen „kiürítette” tegnap a fejét. Mikor kikelt az ágyból, látta, hogy még az összes szobatársa alszik. Úgy döntött hogyha már ilyen korán felkelt, lemegy egyedül reggelizni, és hamarabb túlesik az órarend kikapásának borzalmán. Mikor lefele ment, találkozott az ásítozó-borzos hajú Aileennel és Hermionéval.
-Hello Harry! Ron merre van? Csak nem szunyál?-nyújtózkodott Aileen
-De, még nagyban horkol.
-Megvárjuk?
-Szerintem lejön Seamusszal és Deannel.-vont vállat Hermione
-Aha…már érdekel az órarend az első napra! Ez az első tanulós napom itt a Roxfortban.-mosolygott Aileen. Kiléptek a klubhelységből, lementek a bejárati csarnokba és beléptek a nagyterembe. Még alig voltak ott: csak Dumbledore, McGalagony, és néhány diák reggelizett az asztaloknál. Leültek a Griffendéles asztal szélére, és enni kezdtek. Mikor McGalagony professzor meglátta őket, odajött hozzájuk, és kiosztotta az órarendeket. Mikor meglátta az álmatagon belépő Ront, akkor azt mondta:
-Nem jövök vissza kétszer, Weasleyét itt hagyom.-és letette Ron tanrendjét is Harry tányérja mellé.
-Na! Milyen óráik lesznek!?-támadta le Aileen az órarendjét- két Sötét varázslatok kivédése, aztán Legendás lények gondozása, ebéd, Gyógynövénytan, utána Átváltoztatástan.
-Tényleg! Ki a tanár? Nem láttam az évnyitó banketten...-érkezett meg Ron időközben.
-...ugyanis csak ma utazik ide! Nem figyeltél a leveledre? Abba le volt írva. Az új tanár: Elizabeth Turner. Remélem nem olyan mint Umbridge.-nézett megrovóan Ronra Hermione
-Tényleg? Én bele se néztem a levélbe, anya olvasta csak át.-szólt közbe Aileen
-Nekem is az anyukám. Meg Harryét is anya olvasta el.-bólogatott Ron
-Mindegy, már tőled megszoktam Ron, hogy még bele se dugod az orrodat a levelekbe és a tankönyvekbe, ha az kötelező-csóválta a fejét Hermione
-Ne izélj már Hermione! Mindjárt engem is leszidsz...jé, ott Anne, a nővérem! Hello Anne!
-Juj, szia, Alee! Már majdnem eltévedtem!-futott oda hozzájuk egy csinos old school lány. Úgy nézett ki, mint Aileen, csak kék szeme volt, és a frizurája is más volt. Egyébként nagyon hasonlított Aileenre.-Hello Hermione! De sokat változtál...Te meg biztos Harry Potter vagy. De a te nevedet nem tudom, csak azt hogy...-itt szemét hunyorítva nézett Ronra- R. W. a monogramod!
-Honnan tudod?-ámult el Ron
-Különleges képesség, simán eltalálom. Akár neki is ott...-és a belépő nőre nézett. Ő volt Elizabeth Turner.- E. L. T.
-Igen. Elizabeth Turner, az új tanár!- mondta Harry, és a fekete hajú, zöldesbarna szemű, szimpatikus nőre nézett, aki odament Dumledorehoz, és súgott neki valamit, mire az igazgató felállt az asztaltól és kiment Turner professzor nyomában. Úgy öt perc múlva visszajöttek, Turner az arcán széles mosollyal. Harry úgy döntött, nem figyeli tovább őket, nehogy észrevegyék, inkább McGalagonyra öszpontosított, aki felállt, és így szólt:
-Most megérkezett ide Anne Rose, Aileen és David Rose nővére, akit beosztunk még most reggel, hogy hamarabb túl legyen rajta...Rose kisasszony fáradjon ide, és tegye azt, amit az előbb mondtam el önnek.-Anne odasétált a sámlihoz, feltette a fejére a süveget, ami egyből rávágta:
-GRIFFENDÉL!-erre boldog vigyorral az arcán leült három lány mellé, akivel az előb barátkozott össze: Meg Wilsonhoz, Annie Whitehoz, és Emiliana Fraserhez.
Hermione éppen buzdította őket ay indulásra, mikor egy kedves női hang szólalt meg mögöttük:
-Nyugodtan ehettek még tovább, húsz perc múlva kezdődik csak el az óra...de veled Harry, szeretnék beszélni, ha befejezted a reggelidet...
-Befejeztem!-nyelte le az utolsó falatot.
-Kijönnél a teremből?-kérdezte a hang gazdája, azaz Turner professzor
-Egen...-feszengett egy kissé Harry, de azért kiment Turner professzor nyomában a bejárati csatnokba.
-Lehet nem fogsz nekem hinni, ha ezt elmondom, de azért remélem. Vágjunk a közepébe: félig a keresztanyád vagyok, édesapád, James féltestvére. Csak anyukánk közös, ezért vagyok Turner. Eddig azért nem találkozhattunk, mert Ausztráliában kellett dolgoznom, halálfalókat üldöztünk, akik beépültek az ottani minisztériumba. Az egyikük észrevett minket, és kinyomozta a tervünket és a fontos küldetésünket, és azt hazudta Caramelnek, hogy mind a nyolcan meghaltunk. Mint látod, ez nem igaz, és most nagyot csodálkoztak, mikor megláttak minket a minisztériumban. Persze Jessica, az új miniszter mindent elsimított, és azt is engedélyezte, hogy nálam, a lányomnál, Ninánál és a férjemnél lakhass, Londonban, a Victoria street 18.-ban. A nyaralónk Spanyolországban van, nyáron ott szoktunk lenni. Most kérdezem: szívesen laknál-e velünk?
-Hm...igen...szívesen. Nina hány éves?
-Tizenhét, és most Ausztráliában fejezi be az iskolát, de majd találkozhattok a szünetekben...komolyan szeretnél nálunk lakni?-mosolygott szélesen Turner professzor
-Persze!
-Jaj, nagyon boldog vagyok! Utoljára még nagyon kicsi korodban láttalak téged. Egyszerűen nem hiszem el hogy szívesen nálunk laksz majd! Egyébként ne magázz, hívj Lizbethnek, Lizinek, vagy Bettynek, jó?
-Ha neked jó, Betty.
-Jó, jó, persze, hogy jó!-nevetett Betty-most úgy látom, jönnek a barátaid. Gyorsan mesélj el nekik mindent! Szia!
-Szia!
-Mit akart?-ugrott oda Ron. Harry mindent elmesélt nekik. Barátai felderülő arccal fogadták a hírt.
-Hát ez tök jó!-mondta Ron
-És ott lakhatsz velük...vaov!-nevetett Aileen is
-Tudom hogy ezt nem pont most kéne mondanom, mert én is örülök, csak nem kéne elkésni, mert már csak három percünk van a dupla sötét varázslatok kivédéséig...
-Jól van jól van, menjünk-bólogatott Harry, és követte Hermionét a tanterem felé. Mikor megérkeztek, már nyitva volt a terem, de az óra még nem kezdődött el.
-Oh, sziasztok, rátok vártunk.-mondta Betty, és egy pálcaintéssel becsukta az ajtót.-Remélem nem gond, hogy McGalagony professzor a kérésemre ezentúl a Griffendélt a Hollóháttal osztotta be mindenhova, kivéve a gyógynövénytant, ahol a Hugrabuggal vagytok.-nézett a Griffendélesekre Betty.-Szeretném, hogyha tegeznétek, és Bettynek, Lizinek, vagy Lizbethnek szólítanátok jó?
-Jó!-vidult fel mindenki. Megörültek, hogy most nem egy ilyen kis Umbridge-banyát kaptak tanárnak.
-Örülök, hogy örültök-nevetett rájuk Betty.-Az első órában ismétlünk, vagyis átkokat és ellenátkokat gyakorlunk majd, és a másik óra anyaga a kristály-bűbáj lesz. Légyszives álljatok párokba, és küldjetek egymásra egyszerűbb átkokat és védjétek ki őket egy másik átokkal!
-Jó!-válaszolt egyöntetűen a csoport. Párokba álltak: Ron Hermionéval, Harry pedig Aileennel.
-Háromra kezdjétek! Egy...kettő...három!
-Capitulatus!-kiáltott Harry
-Artus!-mondta az ismeretlen átkot Aileen. A két átok(egy szürke csík Aileen jóvoltából, és egy vörös Harry pálcájából) egymásnak ütközött, és egy arany vonallá alakult. Most nem jelent meg háló körülöttük, de az ezüst gyűrűk most is megmutatkoztak.
-Megszakítom, Aileen! Ismerem mi ez!
-Mi?-kerekedett el Aileen szeme, mikor érezte, hogy remeg a pálcája.Ekkor Betty elszakította egy sötétkék bűbájjal az arany csíkot, és így szólt:
-Mi van a pálcátokban?
-Főnixtoll.-mondták egyszerre
-Aileen, melyik főnixtől van a toll?
-Howards. Dumbledorenak is van egy főnixe, annak az apja.
-Nekem Fawkestől, Dumbledore madarától...
-Rokon tollak...-gondolkozott el Betty-ezért nem jelent meg a háló, és nem ezüst gömbjeitek voltak, hanem gyűrűitek...hogy hívják ezt...hogy hívják ezt...megvan! Priscillus Incatatem! Nyugodjatok meg, semmi gond! Jobb lesz, ha párt cseréltek, mert ez újra megtörténhet.-erre Aileen Hermionével, Ron pedig Harryvel állt össze. Az óra ugyanúgy folytatódott, mint azelőtt, gyakoroltak a kicsengetésig, majd akkor Betty így szólt:
-Kaptok öt perc szünetet, és aztán gyakorolhatjuk a kristály-bűbájt.-Mikor az öt perc letelt, visszamentek a terembe. Volt aki késett egy percet, de Betty nem volt le pontokat tőlük. Mikor mindenki megérkezett, akkor Betty bemutatta a kristálybűbájt.
-Amit tudni kell róla, az az, hogy a főben járó átkok ellen csak annyira hatásos, hogy lelassítja őket. Voldemort Adava Kedavráját egyáltalán nem lehet vele kivédeni.-néhányan összerezzentek a név hallatán. Betty észrevette, és ezt mondta:
-Tudom, hogy féltek Voldemorttól, de attól hogy kimondod a nevét, nem fog itt teremni, és megölni. Tudom, hogy a kristály-bűbájtól veszem el az órát, de szeretném, ha mindenki háromszor, félelem nélkül kimondaná Voldemort nevét! Harry!
-Voldemort, Tom Rowle Denem, Voldemort
-Jó. Hermione!
-Vo-voldemort, Tom Rowle Denem, Voldemort
-Bátrabban! Ron!-szólította a következőt Lizi
-Öööö..Vo-vo-vol
-Mond ki!
-Voldemort, To-tom Rowle Denem, Vo-voldemort...
-Na látod! Neville!
-Voldemort, Tom Rowle Denem, Voldemort
-Jó! Seamus!-és így ment tovább volt aki egyből kimondta, volt aki csak biztatásra volt hajlandó. De a végére mindenki bátrabban ment ki óráról.
-Látjátok! Akkor a jövő óra anyaga: a kristály-bűbáj lesz! Sziasztok!
-Hello Lizi-köszöntek Harryék
-Szia Betty!-köszönt néhány gyerek
-Szervusz Lizbeth-búcsúzott egy másik baráti kör. Az óráról beszélgetve mentek le ebédelni. Éppen arra kérték Aileent, hogy mondja addig azt hogy:"De nem,Denem, te nem!" amíg be nem akad a nyelve, mikor Dumledore felállt az asztaltól, jelezve hogy szólni kíván. A nagyteremben csend lett, mindenki figyelt Dumledore-ra,aki ezt mondta:
-Sajnálom, hogy most egy-két percig nem ehettek, de remélem ez a hír kárpótolni fog titeket. Az iskolába jövő héttől egy tanári gárda érkezik, persze a régiek is itt maradnak a Roxfortban. Nyolc évente rendezik meg itt a Művészetek évét, és pont mostanra esik az évforduló. Ez annyit jelent, hogy az iskolában sor kerül: Drámára, szolfézsra, hangszeres előképzőre, író szakkörre, festészetre és rajzra, klasszikus és modern balettre. Mától lehet jelentkezni a házvezető tanárnál, és péntekig kell leadni a papírokat. Minimum két különórára kell jelentkezni. Akinek van kedve, az járhat többre is. Év végén a tehetségesebbek járhatnak továbbképzésre hetente egyszer a Művészeti Szakkolégiumba, ami London mellett van. Most pedig csak ennyit mondanék: Jó étvágyat!-azzal leült. A diákok azonnal fontolgatni kezdték hogy mire járjanak.
-Te mire fogsz járni Aileen? Nekem még fogalmam sincsen!-kérdezte Hermione Aileent
-Én drámára, modern balettre és hangszeres előképzőből furulyára.
-Így eldöntötted? Én valószínűleg drámára, rajzra és festészetre, meg író szakkörre.-mondta Harry a rakott krumplija felett. Ron is zavarban volt. Végül azt választotta amit Harry, Hermione meg azt, amit Aileen. Mikor befejezték az ebédet, odarohantak McGalagonyhoz, és feliratkoztak a listára. A házvezetőnő adott nekik egy lapot, amin rajta volt a leendő tanár neve, és hogy ponosan miből is áll majd a szakkör. Harry lapjain ez állt:
-Naomi A. Wattson: Dráma
Az órán verseket és színdarabokat tanulunk meg, és fellépünk Magiszínházakban, vagy a Művészeti Szakkollégiumban. Tanulunk színháztörténetet, jelmez-, és díszlettervezést, és akinek lesz kedve, jövőre is járhat hozzám a szakkollégiumba. Terem: II. Emelet, Zavart Zita szobrától jobbra a nyolcadik ajtó.
Tisztelettel:
Mimi Wattson
-Magenta Benett: Rajz-, és vizuális kultúra, festészet
Vázlatokat készítünk, aztán kifestjük öket. Elvisszük kiállításokra és pályázatokra őket. Tanulunk művészettörténetet, nemcsak a varázslókét, hanem a muglikét is. Jövőre is beiratkozhatnak hozzám.
Üdvözlettel:
Magie Benett
Terem:XI.emelet, balra az első ajtó.
-Robert Howards:Író szakkör
Verseket és fogalmazásokat írunk, aztán a legjobbakat összegyűjtjük egy könyvbe. Mindenki egy saját verset és prózát megtanul, és elmegyünk a versíró és versmondó versenyre. A termünk: Negyedik emelet, Szerencsés Szabolcs szobra mellet jobbra a tizenegyedik ajtó.
Üdv:
Rob Howards
-Hm... érdekesnek tűnnek!-szólt Harry, miután elolvasta.
-Igen...tök jó!
-A miénk is nagyon zsir!-rakta el a táskájába Aileen a lapokat
-Főleg a Jazz balett!-bólogatott Hermione- Alig várom a jövő hetet!
-Ja, mi is!-vágták rá Harryék.
-Most pedig menjünk legendás lények gondozására-szólt fontoskodva Hermione. Ron lesajnáló pillantást vetett a lányra, de azért követte őt a park felé. Ott lenn már várták őket a Hollóhátasok. Hasonló lapokat szorongattak a kezükben. Mikor Hagrid meglátta őket, elkezdte az órát.
-Nos...az első állat amiről az idén tanulunk, az a Rakataka-rat!
-Rattararattararatata...mi?!-zavarodottodott össze mindenki.
-RAKATAKA-RAT!-szótagolta Hagrid. Ekkor előugrott a ládából egy patkányszerű izé, vörös, bolyhos szőrrel.
-Uooáh!-hallatszott Lavender hangja-utálom a patkányokat!
-Ez nem patkány! Ez rakataka-rat!-védte a kedvenceit Hagrid
-Értjük...csak a ratatata-rat az egyenlő a ratatata-patkánnyal!-nézett kérdőn Aileen Hagridra.
-Na jól van, a rokona. És ne úgy ejtsétek ki hogy: rat, hanem úgy hogy:ret! Most pedig nyissátok ki a könyveteket a 18. oldalon. Oldjátok meg a feladatokat 1-5-ig, aztán vizsgáljátok meg alaposabban a Rakataka-ratet, és írjátok be a füzetetekbe a főbb jellemzőit!-adta ki a feladatot Hagrid. Mikor mindenki végzett a feladattal, Hagrid lecke nélkül, csöngetés előtt engedte el őket, és óvatosan tette vissza a háziállatkáit a ládáikba. Mire a négy jóbarát felment az átváltoztatástan teremhez, már ki is csengettek, így bementek McGalagony termébe. Hermionén látszott, hogy egész nap erre várt. Odarohant a tanárnőhöz és halkan mondott neki valamit. A professzorasszony bólintott, és odahívta magához Harryt, Ront és Aileent.
-Granger kisasszonynak igaza van. Ha szeretnék, akkor tanítom önöket animágiára.
-Hu..-ámult el Aileen-akkor én Golden snidget leszek!
-Főnix!-csapott le Harry
-Egyszarvú!
-Hippogriff!-kapcsolódott be Hermione is a szóáradatba.
-Rendben! Akkor most adok egy könyvet az állatokról-és elővett a szekrényéből négy könyvet.-minden szombat és vasárnap eljönnek ide! Szombaton gyakorlatozni fognak, vasárnap pedig írásbelit és tankönyvből felkészülést csinálunk! Így jó lesz?
-Igen!-hangzott a vidám felelet.
-Rendben. Maradjanak itt, és olvassanak!
-Jó.-A négy jóbarát leült egymás mellé, és olvasgatott. Néhány perc múlva megérkezett a Griffendél és a Hollóhát, és elkezdték az órát. McGalagony így szólt:
-Ezen az órán a metamorfmágusokat vesszük. Olvassátok el a 11-es leckét!-ekkor odalépett Aileenhez, és megbeszéltek valamit. Aileen bólintott. Mikor mindenki végzett a "metamorfmágusok, és animágusok" fejezet felével, McGalagony egy bűbájt szórt a csapatra, majd így szólt:
-Ez a bűbáj azért kellett, hogy még önszántatokból se tudjátok elárulni valakinek azt, hogy Aileen metamorfmágus. Ha ez Tudjukki fülébe jutna, nagy veszély leselkedne Rose kisasszonyra. Rose kisasszony, mutassa be!
-Jó! Mivé változzak át?
-Akárkivé, akit nem ismerünk!
-Jó.-itt Aileen átvátozott egy csinos nővé-valószínűleg az édesanyjává. Barna haja, csinos magas alakja, és olyan zöld szemei voltak mint Aileennek. Nyilván tőle örökölte. Aztán egy féfi lett-aki az apja lehetett. Szőke volt, és kék szemei voltak-mint Anne-nek. Harrynek nagyon ismerős volt ez a férfi. Aileen mit is mondott? Ja, igen! Az apukája a Rend tagja! Biztos látta már őt a Black kúrián. Aztán egy helyes tizenéves sráccá vált. Ron arca felderült, és ezt súgta Harryéknek:
-Én ismerem ezt a srácot! Charlie haverja, Dan.
-Igen, mesélt ilyesmit a vonaton-bólogatott Hermione. Aztán újra Aileen figyelték, aki most egy velük egyidős, szimpi lánnyá változott, akinek barna haja, és barna szeme volt. Egy kicsit hasonlított Aileenre.
-Aha! Ő Ida lehet, az unokatesója.
-Fú, ez nagyon jó volt!-tapsolt mindenki, mikor Aileen visszaváltozott.
-Öhm...Rose kisasszony? Ők a rokonai voltak?
-Igen, a szüleim, és a két unokatesóm.
-Értem.-ekkor felhangzott a csengőszó, és a kis csapat elhagyta a termet. Beszélgettek Aileenről, de ha feltűnt egy olyasvalaki, aki nem volt azon az órán, akaratukon kívül másról beszéltek, vagy elhallgattak.
-Fú, ez a McGalagony tényleg erős bű...jé, ma nincs is házi feladat!-fejezte be a bűbáj Ron helyett, amin a fiú jól elcsodálkozott.
-Hú, hallottátok ezt? Hogy lehet valaki ilyen abnormális, be se fejezi ami mond. Habár jobb is...-szólalt meg mögöttük Malfoy
-Kuss, Malfoy.
-Mondtál valamit?
-Pofa be, itt én kérdezek! Süket vagy?-vonta fel a szemöldökét Hermione, és lesajnálóan nézett a fiúra.
-Hermione! Hűha, Malfoy mit ki nem hoz belőled!-csóválta a fejét Harry. Ekkor Malfoy meglátta Aileent.
-Ki a fene ez itt?-kérdezte bunkón
-Aileen Ada Rose vagyok!-és a kezét nyújtotta. Malfoy elfogadta, majd Aileen egy locsolóbűbájjal és egy papírzsepivel újra széppé és csillogóvá varázsolta magát, majd így szólt:
-Elnézést, (sz)aranyvéres lett a kezem!-fordult fogkrémreklám vigyorral az arcán Malfoyhoz, aki dühösen meredt rá.-Oh, megsértettem a férfiasságodat? Ezer bocs!-és hátbaveregette. Közben olyan arcot vágott hozzá, mint egy csinos tévériporternő, aki egy hülyegyerekkel készít interjút. Harryék csak bámultak, aztán Hermione felnevetett, és követte a többi gyerek, aki akkor ott volt a folyosón. A megsemmisült Mardekáros megbökte két testőrjét, és elinaltak. A négy jóbarát nevetve indult el a klubhelység felé.
-Nagyon brutál voltam?-kérdezte Aileen somolyogva.
-Nem, dehogyis! Igenis megérdemli! Tőlem például pofont is kapott...
-Ja, az nagyon durva volt-röhögött Ron-Hagridot csúfolta, erre mi meg akartuk püfölni Malfoyt, de Hermione megelőzött minket és CSATT!
-Ja!-nevetett közbe Harry is. Bemondták a jelszót a Kövér Dámának,(Kopanyikákó) majd beléptek a klubhelyiségbe, és tanulmányozták az órarendet. Nagy csodálkozásukra megjelentek rajta a különórák
-Kíváncsi vagyok, Malfoy mire jelentkezett...
-Én láttam!-röhögött Aileen- A kezében volt.
-Na...?
-Klasszikus balett...-itt már röhögőgörcse volt-...hangszeres előképző: zongora. Ennyi!
-Húha. Elképzelem abban a feszes mezben-nevetett Harry
-És a grand plie-nél összeakad a lába...-csóválta a fejét Hermione.
-Honnan tudsz ilyeneket, hogy grand plie?
-Ha nem tudnád, a mugli iskolámban klasszikus balettoztam, és ritmikus sport gimnasztikáztam
-Én is rsg-éztem!-kapta fel a fejét a Golden snidgetes könyvből Aileen. Ida meg jazz balettozott. Néhány órára el is mentem, nagyon élveztem.
-Micsoda rokon lelkek vagytok ti ketten!-csóválta a fejét Ron.
-Hát igen, legjobb barátnők és levelzőtársak vagyunk. Vagyis most már nem levelezünk.-mondta Aileen. A többi idő olvasgatással telt el. Mikor elérkezett a vacsora ideje, kiléptek a portrélyukon, és lementek a Nagyterembe. Gyorsan megvacsoráztak, majd felmentek a Griffendél-toronyba, és úgy döntöttek, hamarabb lefekszenek aludni. Elköszöntek az acsarkát magoló Ginnytől és Laurától, és felmentek a hálókörletükbe pihenni.
Másnap Ron fejére dobált párnáira kelt fel. Mikor álmosan kinyitotta a szemét, és felrakta a szemüvegét.
-Harry, tudom hogy még "csak" nyolc óra van, de van egy iszonyatos hírem!-vágott komolykodó képet barátja.
-Csak nem Umbridge lett mégis a tanár, és Bettyt csak álmodtuk?
-Annál jobb. Vagy nem is tudom. Lesz őszi, karácsonyi, tavaszköszöntö, és évbúcsúztató bál! És mindegyikre párt kell választanunk. A mostani hétvégén roxmortos hétvége lesz, és jó lenne ha vennénk egy-két mugliruhát. Ugyanis azt kell felvenni! Hát ez a szörnyű hír.
-Uh...-nyögte Harry. Most akkor négyszer meg kel hívnia Ginnyt! Ron kábé ugyanolyan zöld volt mint Harry, de azért megkérdezte Harrytől, kivel megy, mire ő nagynehezen kinyögte a "Ginny" nevet.
-És te?-kérdezett vissza
-Öhm...hát nem is tudom...
-Hermionét?
-Ö...hát talán.
-Aha. Mi az első óra?
-Bájitaltan.
-Uuh!
-Jobb lesz ha egyből oda megyünk, mert Pitike frászt kap!
-Szünetben meg lemehetünk a konyhába is!-szólt Harry a talárja alól.-na, mehetünk!-fejezte be Harry az öltözködést. Levágtattak a pincébe, és vártak. Hatalmas meglepetésükre nem Piton, hanem egy fiatal, kedves nő nyitott nekik ajót.
-Fáradjatok be!-mosolygott rájuk kedvesen. Mikor leültek az asztalokhoz, így szólt a tanárnő:
-Diana Barry vagyok, tegezzetek akárcsak Lizit. Engem Dianának vagy Di-nak hívjatok. Piton professzor egy titkos küldetésen van. Sajnos hogy hol, az titok-még én sem tudom, ez Albus és Perselus titka.-itt kedvesen rámosolygott Aileenre, és ezt mondta neki:
-Jaj, Ali! Örülök hogy látlak. Anna és Dávid már volt nálam órán, de téged még nem láttalak! Jól megy minden?
-Igen, Diana-mosolygott Aileen-majd még beszélünk óra végén?
-Hát persze! De most lássuk az óra anyagát. Ma a szépítő főzetet vesszük, ami arra jó, hogy eltünteti a pattanásokat, kisimítja a ráncokat, felfrissíti a bőrt, és hasonlók.-ekkor egy pálcaintéssel fenn volt az elkészítési mód és a hozzávalók.-Lássatok hozzá. Aki nem ért valamit szóljon nekem.
Harry azonnal megkedvelte, és azon gondolkodott, így hány százalékkal több esélye lesz megszerezni a RAVASZ-t ebből a tárgyból. Körübelül 80 százalékkal több esélyem van-gondolta mosolyogva, és hozzálátott a szépítő főzethez. Aileen odahívta magához a tanárnőt, és magyarul beszélgettek. Néhányan szájtátva bámulták őket, és azt suttogták a szomszéduknak, hogy ilyen bonyolult nyelvet még az életben nem hallottak. A beszélgetésüknek Parvati rémült sikolya vetett véget. Diana felkapta a fejét és odasuhant Parvatiékhoz. Mikor látta, hogy az a gond, hogy Parvati valamit beleejtett, és rémülten próbálja kiszedni, csak ennyit mondott:
-Invito!-és egy kékeszöld szerelmeslevél csepegett elő az üstből. Diana arcán mosoly suhant át, és egy csettintéssel megszárította a levelet. Parvati rémülten meredt rá, félt, hogy nem kapja vissza a féltett levelét, de Diana odaadta neki, és csak egy tanácsot adott a lánynak:
-Jobban vigyázz a leveleidre, mert lehet hogy elveszíted őket. A helyedben rászórnék egy "Ooopsla" bűbájt.-mosolygott. Az óra alatt beszélgethettek, de csak suttogva, ugyanis Diana megkérte őket a csöndre. Hamarosan eltelt az idő, és Harry főzete egészen tűrhető lett. Almazöldnél ugyan egy kicsit kicsit sötétebb volt, de kenőcsös állagúra és dinnyeillatúra sikeredett. Diana körbejárt, és nézegette a főzeteket. Mivel látta, hogy mindenki szorgoskodott az órán, mindjájuknak beírt egy példást.
-Szia Di!-köszönt el mindenki Dianától, és zsibongva elhagyták a termet.
-Honnan ismered Dianát?-kérdezte Aileent Harry
-Ó, ő volt az osztályfőnököm a MiMiKébe.
-Hol?-Ron arca csupa kérdőjel volt.
-A Magyar Mágus Képzőből lett MMK, és abból MiMiKe-nevetett
-Hiszen az a mugli iskolákban van. Az ofő.-vonta fel a szemöldökét Harry
-Jó, de nálunk nem házak voltak, hanem: 1.a., 1.b., 2.a., 2.b...satöbbi, egészen 12.a., 12.b.-ig. Volt az A ház, Athene Anitáról elnevezve, és a férjéről meg a B ház volt elnevezve:Belga Bertalanról. Én 10.b-és voltam, és Diana volt az oszink.
-Ja, értjük már!-bólogattak Harryék.
-Most Gyógynövénytan jön, mert a tegnapi elmaradt, nem?
-Igen, aztán számmisztika.
-Neked, de nem nekünk-torkolta le Ron
-Nektek is...ugyanis mivel lemondtátok a jóslástan órákat...és én küldtem egy levelet Vector professzornak...és felvett titeket.
-Oh...ne! Én jósláltanra járok!-húzta el a száját Aileen.
-Ne félj, meg fogja jósolni a halálodat. Van az a rossz szokása...
-De nem gond, én jó vagyok jóslástanból, biztos kedvelni fog.
-Te tudod, de ha ak...-itt Hermione megakadt, mert Ron végre megzólalt a döbbenetéből:
-Neeeem, Hermione, te nem lehetsz ennyire bolond! Az előbb csak vicceltél, ugye?
-Dehogy Ron! Szerintem ez egy nagyon fontos tantárgy, te is élvezni fogod. Na, szia Aileen!
-Sziasztok!-indult el a torony felé a lány. A sarkon összefutott Malfoyjal, de éppen csak hogy ráköszönt, az bemenekült a fiúvécébe. Aileen eltűnt a sarkon majd Parvati magas hangját hallották:
-Jaj, hello, majdnem nekedmentem! Te is jóslástanra? Jössz velünk?
-Oks!-hallatszott Aileen nevetése, aztán már csak a lábdobogás jutott el a fülükig.
-Na, akkor menjünk! Vector professzor terme a negyediken van.
-Aham-mondta Harry. Nem izgult különösebben a számmisztika miatt, mert mindig jó volt matekból. Ám Ron dühösen meredt a nagyvilágba.
-Nem vagy jó számtanból?
-Nem az...csak nem szeretem.-tiltakozott az említett.
-Ja! Értem-mondta Hermione, de azért sokatmondóan összenézett Harryvel. Inkább jobb volt nem vitatkozni Ronnal.
-Ha megismeritek, negyon meg fogjátok kedvelni Vector professzort.-nyugtatgatta őket Hermione.-Na, itt is vagyunk!
-Ez az?-kérdezte Harry, és a vajsárgára festett, ajtóra mutatott, amire egy nagy 5-ös szám volt rajzolva.
-Igen, ez az! Menjünk be!-Hermione után besétáltak a terembe, és leültek. Vector még nem érkezett meg. Úgy öt percet vártak, mikor belépett az ajtón Vector, üdvözölte Harryéket, és elkezdte az órát.
Folyt. Köv.!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
